A selyemfüvet az akáccal megközelítőleg egy időben hozták Magyarországra Észak-Amerikából. Már 1816-ban. Európában hazánkban vannak a legnagyobb egybefüggő területei. Ezért a selyemfű méz (másnéven vaddohány, selyemkóró) igazi Hungarikum. Sivár homokon ahol más növény nem terem meg, szépen díszlik és mézel. Bár drasztikus gyomnövénynek lett kikiáltva, és kultúrnövények termesztésében lehet hogy káros, de a sivár homokon megköti a homokot, és a selyemfűméz kitűnő tulajdonságokkal rendelkezik. Kizárólag a Kiskunságban található nagyobb foltokban, amely jó méhlegelőt biztosít és nagyobb mennyiségű igazi selyemfű mézet ad. Az akác után nyílik, száraz melegben 28-30 fokon nektároz legjobban. Más növényekkel egy időben nem virágzik.
Világos színű, fűszeres, főleg a Duna menti galériaerdőkből és a Tolnai-dombvidékről származik. Igen erős, jellegzetesen fűszeres ízű, illatos. Nyers ételek különleges ízesítője. Jó tárolási körülmények között későn, csak kétéves korában kristályosodik ki. A selyemfű (másnéven vaddohány, selyemkóró) méz különlegesen illatos és intenzív ízű méze világos, hasonló az akácéhoz, egy árnyalattal sötétebb. Pollen (virágpor) tartalma alacsony, mert a méhek nem gyűjtik virágporát.
Hatásai:
- virágpor allergiások is fogyaszthatják
- vérnyomás szabályozó hatású
- szervezeterősítő
- Klinikai kísérletek szerint gyulladás-csökkentés tekintetében a selyemfű méz a második leghatásosabb mézfajta
- égés kezelésére, sebgyógyításra kiváló
- vérnyomás szabályozó
